Betűválasztó

Betűválasztó
Milyen betűcsalád jó a névjegyeimhez?

Egy kis elméleti bevezető
A tipográfiában alapvetően háromféle betűtípust (font) különböztetünk meg:

• Talpas (serif) betűtípusok
• Talpatlan (sans serif) betűtípusok
• Díszbetűk

Ebbe a három kategóriába sorolható be az összes betűcsalád (font family). Az egyes betűcsaládokon belül pedig betűstílusokat különíthetünk el, úgy mint:

• Normál (regular)
• Dőlt (italic)
• Félkövér (semibold/semiblack)
• Kondenzált vagy sűrített (condensed)

Itt megjegyzendő, hogy a félkövér stíluson kívül egy betűcsalád tartalmazhat rengeteg különböző vastagságú betűt, például vékony (light), félvékony (semi-light), vastag (bold/black), stb.
A betűvastagság sok esetben variálható a betűstílussal, így jönnek létre a félkövér dőlt, a kondenzált félkövér, vagy akár a vékony dőlt stílusok.
Egyes betűcsaládok akár húsz-harminc különböző fontot tartalmazhatnak, melyek kreatív felhasználásával változatos, mégis egységes dizájnt hozhatunk létre.
*Az itt leírt betűtípus csoportosítást leegyszerűsítettük a könnyebb megérthetőség kedvéért. Számos csoportosítási szempont és alkategória létezik még, amelyek szerint tovább osztályozhatók a fontok.

Talpas és talpatlan betűtípusok.
A talpas és talpatlan betűtípusok.

Szókép összeállítása
Az emberi agy főleg a betűk tetejéből állítja össze a szóképet.

Na jó, de melyiket használjam a névjegykártya tervezéskor?

A betűtípus megválasztása a helyes méretválasztás mellett a dizájn elkészítésének első lépése. Mára már több tízezer betűtípusból választhatunk, ha el akarunk készíteni egy tervet. A legtöbbje az interneten megvásárolható, egy részük pedig ingyenes.
Ahhoz, hogy kiválasszunk egy betűtípust, amellyel a névjegykártyánkra írunk, sok szempontot kell figyelembe vennünk:

• Ki a célcsoport?
• A szöveg olvashatósága
• A lényeg kiemelése

Ki a célcsoport?

Minden betűtípusnak saját hangulata, "arca van", ezért nem mindegy, hogy milyen típust használunk egy ügyvédi iroda komoly arculatához vagy egy bohócdoktor vidám névjegyéhez. Nehezen lehetne egyértelműen meghatározni, hogy milyen tevékenységkörhöz, témához milyen típus illik leginkább, vagy akár azt, hogy az egyes stílusok milyen hangulattal bírnak, de talán általánosságban kijelenthetjük, hogy a talpas betűket inkább hosszabb szövegek szedésénél alkalmazzuk, ugyanis a talpas típussal szedett szöveg könnyebben olvasható.
A talpak segítik a szem "siklását" a papíron vagy a képernyőn, mivel az ember jellemzően a szavakat fogja fel vizuális jelekként és nem értelmezi a betűket önállóan.
Ha jól megválasztjuk, komolyságot, megbízhatóságot, eleganciát sugall, ugyanis 1816-ig egyáltalán nem is léteztek talpatlan betűk, így a konzervatív, hagyománytisztelő hozzáállás jellemzi ezeket a betűcsaládokat.
A talpatlan betűk a modern kor találmányai, először William Caslon nyomdájában alkottak ilyen szöveget. Olvasásuk hosszabb szövegek esetében nehézkesebb, hiszen a görbületük mértani formákra, vagy művészi ívekre vezethető vissza. A névjegykártyák tervezésénél azonban használatuk jobban indokolt, mint a talpas társaiké, hiszen egy ilyen kisméretű nyomdai anyagnál nem baj, ha az olvasó időt szán az elrendezés, a feliratok megértésére, sőt egyes tudományos felmérések szerint a megértett talpatlan szöveg jobban rögzül az olvasó agyában.
Ezenkívül az egyes betűcsaládok sok stílust is tartalmazhatnak, ezáltal egységes, mégis változatos dizájnt tudunk létrehozni.

A szöveg olvashatósága

Magától értetődő követelmény bármilyen nyomdai anyag - főleg egy színes névjegykártya - megalkotásánál. Itt több dologra is érdemes figyelni: a betűk legyenek kontrasztosak a háttérrel, azaz például egy piros hátterű névjegykártyára ne írjunk narancssárga szöveget, ne tervezzzünk nagyon kicsi szövegeket - ne zsúfoljuk túl a kártyát, a legapróbb betűméret (természetesen betűtípustól függően) se legyen 5-6 pontnál kisebb.
Az elrendezés legyen átgondolt, rendezett - az elérhetőségi adatokat igazítsuk és rendezzük egy oldalra, tartsuk be a tagolásokat és hagyjunk szellős sorközöket, amelyek megkönnyítik az olvasást.

A lényeg kiemelése
A legtöbb esetben talán érdemes megmaradni a bevált formuláknál. A legtöbb névjegynél maga a név középen van, kiemelve, nagy betűvel szedve. Alatta a titulus, kisebb betűvel, esetleg egy másik stílussal, vagy színnel. Az elérhetőségek pedig lent helyezkednek el, bizonyos esetekben két oldalra rendezve.
Az általános szabályok igen egyszerűek: A lényegesebb elemeket nagyobb mérettel, vastagabb stílussal szedjük, míg a kevésbé fontos szövegek vékonyabb és/vagy kisebb méretű betűkből álljanak.

Újítsunk, modernizáljunk...
Természetesen mint minden egyéb másra, a névjegykártya készítésre is alkalmazható az innovatív irányvonalat követő megjelenítés.
E rövid összeállítást általános tájékoztatásnak szántuk nem tévesztve figyelem elől a stílus újragondolását és kreatív alkotó szellem jelentőségét.

A talpas betűk
Névjegykártya talpas betűkkel.

A talpatlan betűk
Névjegykártya talpatlan betűkkel.

Névjegykártya díszbetűkkel
Díszbetűkkel könnyed és játékos hangulat varázsolható a névjegykártyára.
Névjegykártya betűválasztó